A Főpolgármesteri Hivatalban gyakran érzem azt, hogy állatokkal vagyok körbe véve, de ezt persze csak átvitt értelemben értem, hiszen a valóságban emberek és hivatalnokok vesznek körül.

Ugyanakkor főpolgármesterként felelősségem teljes tudatában kijelenthetem, hogy városomban, rendszertanilag igazinak számító állatok is élnek, a legapróbb teremtményektől az igazi, embernél is termetesebb lovakig mindent megtalálni.

Saját tapasztalatomból tudom, hogy az állatok alkalmasint könnyebben alkalmazkodnak a budapesti léthez, mint egy néhány ember, ugyanakkor sokkal kiszolgáltatottabbak is nekünk homo sapienseknek, ezért mostanában azon gondolkodom, hogy ideje lenne a traktoroshoz hasonlatos tiltótáblákat kirakni a világváros forgalmas pontjain, hogy állatok a világvárosba a jobb élet reményében ne jöhessenek be, mert a város ezeknek az ártatlan és szeretetre méltó lényeknek nem biztonságos.

Az elmúlt hetekben a városi létbe belerokkant, a legtöbbször emberek által elpusztított állatokat fotóztam szomorúan. Az ember és a természet harcának áldozatai ők, emlékezzünk rájuk a Turul szobornál.