Budapest

Május 1-je a munka ünnepe, amit a Főpolgármesteri Hivatalban nem dolgozással ünnepeltünk. Aznap volt időm, és körbenéztem a világvárosban, de mielőtt beértem volna Budapestre, szűkebb pátriámban, Budakeszin, a Fürst Autóbusz Szakszervezet majálisán ettem egy csodálatosan finom bablevest. 
Nem sokkal a bableves után szkanderversenyt izgultam végig. Jó látni, hogy egészséges és életerős ifjúság követi a mi generációnkat.

A Margitszigeten elszörnyülködtem, mert ugyan sokan jól szórakoztak, de sajnálatos módon csak kevesen dobták a szemetesbe a műanyag poharukat.
A világvárosban, a Sirályban, egy minikonferenciát hallgattam végig. A Társaság a Szabadságjogokért és a Kendermag Egyesület szakértői az illegális drogokról beszélgettek. Egyet kell értsek velük abban, és tulajdonképpen én sem értem, hogy felnőtt embereket, miért kell büntetni és börtönnel fenyegetni azért, mert füvet szívnak.

A Király utcában két csinos és szexi lány táncolt a járdán. Annyira jól éreztem magam, hogy ezennel a budapesti májust, saját hatáskörömben, a világörökség részévé nyilvánítom.